Tekintsük át, mindezzel szemben mit jelent, miként épül fel a mai modern-konzervatív magyar kormány nemzetpolitikája a jelenkori Magyarországon és a Kárpát-medencében!
A 2010-ben felálló 2/3-os fideszes többségű parlament első döntései közé tartozott, amikor megalkotta a 2010. évi XLIV. törvényt a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról. A jogszabály kiköszörülte a 6 évvel korábbi csúfos népszavazás okozta csorbát, mivel lényegében minden, nem a mai Magyarországon élő, de magyar nemzetiségű személynek lehetővé tette az állampolgárság felvételét.
A 2010 utáni időszak – új korszakot nyitott a nemzetpolitikában:
„2011 őszére nemzetpolitikánk szilárd morális és jogi alapjait letettük: 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvényünkben és a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényünkben kimondtuk a magyar nemzet határok feletti összetartozását, az egyszerűsített honosítási eljárással valamennyi magyar számára biztosítjuk a magyar állampolgárság könnyített megszerzését, a szavazati jog kiterjesztése Magyarország jövőjét illetően is aktív szerepvállalásra szólítja a külhoni magyarságot, folyamatos a párbeszéd a Kárpát-medencei magyarság képviselőivel és új programokat indítottunk a diaszpórában élő magyarság megszólítására.” (Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszter, miniszterelnök-helyettes)
A nemzetpolitikai stratégiában megfogalmazásra került, hogy „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”
A megalkotott dokumentum harmonizál a külhoni magyar közösségek stratégiáival, továbbá szervesen illeszkedik a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényben, az Állampolgársági törvényben, a Státusztörvényben és a Választási eljárásról szóló törvényben, valamint természetesen az Alaptörvényben foglalt elvekhez és szabályokhoz.
Világosan megfogalmazásra kerültek a cselekvési területek Magyarország (közigazgatás, társadalom, külpolitika, támogatáspolitika) és a külhoni magyarok vonatkozásában (demográfia, szórvány és csángó, diaszpóra, oktatás, tudomány, gazdaságfejlesztés, mezőgazdaság, környezetvédelem, turizmus, kultúra, kulturális örökségvédelem, civil szervezetek, egyházak, ifjúság, média, sport) egyaránt.
Csodálatos szellemi töltekezést jelent az 1990 óta majdnem minden évben megrendezett tusványosi nyári szabadegyetem, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is állandó vendég, és aktuális kérdések kerülnek napirendre, különös tekintettel a nemzetpolitika távlati elképzeléseire vonatkozóan.
