A HOLOKAUSZT ÉL ÉS KÖSZÖNI SZÉPEN, TOVÁBBRA IS JÓL VAN II.
Márki-Zay Péter mellé csatlakozott Z. Kárpát Dániel
Most meg kell újra állnunk. Nem csak egy szóra. Ez mi? Újból kérem, hagyják békén a zsidókat! Miért? Mert érzékenyen érint engem és azt a közel 600.000 zsidó lelket, akik nem térhettek haza, vagy az otthonaik közelében elrekesztett gettókban, munkaszolgálatok alatt vesztették az életüket. Amióta véget ért a második világháború,
Az én „Cinema Paradisom”
Apolló
Hogy ezt az írást mi ihlette? Egy hír, ami a napokban jelent meg. Az Apolló Mozi vezetője, Fejér Tamás átvehette, a dehir.hu által létrehozott „az év kulturális szereplője díját”. Tamást régóta ismerem, és nagy öröm volt számomra, amikor először felkért, hogy moderáljak néhány közönségtalálkozót az általa létrehozott nagysikerű Magyar Filmszüret-
A holokauszt él, és köszöni szépen jól van
Az érzékeny liberális elit mélán hallgat
Meg kell állnunk itt egy kicsit. Egy szóra legalább. Kérem, hagyják békén a zsidókat! Valamit nem értek, illetve nem szeretném érteni és tudni, hogy ez újra téma. Mármint a zsidók. Az elmúlt napok vihart kavart kijelentése érzékenyen érint. Több szempontból is, de ezt hagyjuk, ez az én sorsom. Viszont a
Monológ a debreceni képzőművészetről 3.
A Művészetek Udvarától máig
Hogy kik ők? Azok a debreceni művészek, akik szívvel-lélekkel az alkotás iránti szeretetért és az önkifejezés legmagasabb szintű elvárásával készítik munkáikat. Azért, hogy mi, külső szemlélők, minden egyes alkotással többek legyünk. „Elérhetővé tenni a kultúrát, mint gyermeknek a fa legmagasabb ágát.” Ez volt a mottója annak a koncepciónak, amit 2013-ban
Monológ a debreceni képzőművészetről 2.
Nem tudom máshol, hogy van a világban, de azt igen, hogy a Debrecenben és városunk közelében élő alkotók méltó képviselői önnön művészetüknek. Szerencsés vagyok, hisz olyan környezetben élek, és olyan emberek között, ahol a városi alkotók jelentős része megfordul. Nem ismerek mindenkit, de itt nálunk Debrecenben ez úgy van, hogy
Monológ a debreceni képzőművészetről 1.
Sokak számára a Debreceni képzőművészet egy visszafogott és szolid világ, pedig nem. Ha csak a kortárs közösséget nézzük nagyon is pulzáló, szívvel-lélekkel teli világról beszélünk, melyet olyan alkotók jellemeznek, akik nélkül ma nem lenne teljes a hazai képzőművészet. Róluk írok, amolyan montázsokat. Ilyen egyébként Debrecen irodalma is, de arról majd
