A Modem Határeset című kiállítása bizonyos szempontból a 2018-as Ezek a legszebb éveink? című, magyar pályakezdő művészek munkáit összefoglaló tárlat folytatása. A pályakezdő művészek munkáinak többsége erre az alkalomra készült.
Közép-Európa országhatárai az elmúlt jó évszázadnyi idő alatt bizony jelentősen változtak. Volt, hogy a kárunkra, és volt, hogy a javunkra döntöttek, láttunk békés és véres határalakítást egyaránt.
Megan DOMINESCU egy bukaresti tér, a Piața Unirii (=Egyesülés tere) térképét vette alapul, dolgozta fel munkájában. Újraértelmezésében, zsákvászonra hímzett montázsán a szürke egyhangúsága mellett felragyognak az élénk színek, és pop-artos hangulatban köszön ránk a reklámvilág néhány jól ismert eleme. A végeredményben egy nagy lakóház jön létre, amely kapcsán gondolhatunk az említett főváros számos megvalósult vagy meghiúsult építkezésére (is).
Olga DZIUBAK A szeretet és hatalom palotája című sorozata elmúlt korok kastélybelsőibe helyez többé-kevésbé visszafogott aktusábrázolásokat, inkább sejtetve, mint kimondva (megjelenítve) azt, amire – rend a lelke mindennek! – 18-as karika figyelmeztet .
ERMÉNYI Mátyás cím nélküli sorozatának tárgya a Kemence. Így Erményi belép a család belső terébe. Választott témája jelképe a lassú változások mellett is megtapasztalható állandóságnak, a gyermek és a szülő közötti kapcsolatnak. Hogy mennyire számít biztos pontnak a családi tűzhely? Még szólás is utal rá: ha valaki belekavarodik valamibe, akkor szoktunk úgy fogalmazni az újratervezés kapcsán, hogy vissza a kályhához, mint kiindulási ponthoz.
PAZNIAK Uladizmir Mi csak megdöglünk (meghalunk, mint az állatok) és ők a mennybe jutnak – címmel egyfajta emlékmű-utánzatot állít ki. Bár az emlékmű tetején látható ötágú csillag minden érintett államban nagyon is valóságos jelenség volt. Anyaga felfújható, fekete műanyag, ami személytelenséget kölcsönöz a műnek. A műleírás szerint a katonák sírja felé helyezett egyen-emlékművet hivatott megjeleníteni az installáció. Ennek tudatában máris máshogy hat a cím, és eszünkbe ötlik: a háborúkat a „hatalmasok” vívják, a katonák és a civilek élete árán.
Renata PINTEROVA műegyüttese kapcsán emlékművekre-emlékművekre gondolunk. Bár a műtárgyismertetés egyértelműen kizár minden ilyen irányú tapogatózást: „A tárgy, ami nem mond és nem jelképez semmit, ami saját kiüresedésének határát jelképezi az identitás keresése során.”
Irmina RUSICKA megroggyant buszmegállója (Vigyázz, hogyan táncolsz: Közép- és kelet-európai műemlék-projekt) egyértelműen egyfajta ál-emlékmű, amely vagy semmire sem, vagy nagyon is sok mindenre utal(hat).
MOLNÁR Judit Lilla vizsgálódásának tárgya a játszótéri eszközben vagy körülötte lévő tér, amely az eszköz használója eshet. Az Esési teret tovább gondolja, hivatkozva egyúttal az Európai Uniós csatlakozásunkra, az EU-szabványosításra és az annak való megfelelés vágyára.
Vasile CÂTÂRÂU Hanyatló ipar című installációja az ipar mesterséges (erőszakos) felfejlesztését, majd hanyatlását, a gyárbezárásokat és az abból eredő munkanélküliséget idézi fel a fehér munkáskesztyűkből álló tárgyegyüttesével. A fellendülés (fellendítés) jól érezhető ívének egyik állomása volt a végül (szerencsére) kibontakozni nem tudó falurombolási program, majd pedig a jelenleg is látható nyoma, a számtalan bezárt gyártelep .
Drozd Martina SMUTNÁ Együtt széthullani című festménysorozata a szocialista-realista képzőművészet felmagasztaló-hősteremtő ábrázolástípusát viszi tovább úgy, hogy egy szürrealista, pop-artos, játékosan komoly képegyüttes jön létre, a kiindulási alap eredeti célját jócskán túlhaladva, átértelmezve.
Jakub CHOMA A mai nap aratása műanyaghulladékok felhasználásával készült, nehezen értelmezhető, többértelmű, de mindenképpen elgondolkodtató, learatott termés.
BOZZAI Dániel & MÁTÉ Dániel Műhatárok című munkája szénába (=fészek?) illesztve, drótból hajlítva mutatja be Közép-Európa jelenlegi határait.
Jiři ŽÁK Befejezetlen szerelmeslevél című videómunkája a cseh(szlovák) külügyi kapcsolatépítést katonai–ipari–diplomáciai komplexként vizsgálja, kiemelten foglalkozva a szírekkel folytatott fegyverkereskedelemmel.
PRÍLUČÍK David munkája szintén videó, és szintén a történelemből választott témát. A kisfilm első ránézésre egy köznapi tevékenységet: kutyasétáltatást mutat be. A műleírásból tudjuk meg, hogy ez a videómunka az állatok és az emberek együttélésének kialakulása, illetve a kutyák és farkasok keresztezésének cseh ötletének nyomán fogant.
A Silvia AMANCEI–Bogdan ARMANU szerzőpáros Viszlát című munkája nem csak a látogatóktól köszön el – noha a bejárat felett kapott helyet, belülről. A rajzolt figurák a pop art-ot idézik fel bennem, míg a piros alapon fehér felirat a történelemkönyvekből ismert képeket: úgy a múlt század tüntetéseit, mint az egykori tüntetőkből lett uralkodók önünnepléseit. A művészpáros „viszlát annak, ami lehetett volna” állásfoglalása lezártnak tekinti a kilencvenes évek rendszerváltó/rendszerváltozó/rendszerváltoztató lehetőségeit. Nota bene, nekünk is volt egy „Tetszettek volna forradalmat csinálni” – mondatunk, illetve egy sokak által biztosan tudott, de hivatalosan ki nem nyilvánított helyzetünk, a nekünk ígért Kárpátalja…
Éles Bulcsú
