Sorozatunkban áttekintjük, hogy mit jelent, miként épül fel a mai modern-konzervatív magyar kormány nemzetpolitikája a jelenkori Magyarországon és a Kárpát-medencében.
A magyar–román alapszerződés megkötésében (hasonlóképpen, mint a magyar–szlovák szerződésnél is) késztető tényezőként hatott, hogy a szerződés (1995. március 20-ig való) aláírása előfeltételként jelent meg ezeknek az országoknak az Európai Unió és a NATO bővítési folyamatába történő bevonásához. Egyebek mellett ezért is került be a szerződésbe a határok sérthetetlenségének ismételt kimondása. („A Szerződő Felek a nemzetközi jog alapelveivel és normáival összhangban megerősítik, hogy tiszteletben tartják közös államhatáraik sérthetetlenségét és egymás területi integritását. Megerősítik, hogy egymással szemben területi követelésük nincs és ilyet a jövőben sem támasztanak.”)
A magyar-román alapszerződés a határon túli magyar kisebbség, ez esetben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség véleménye ellenére kötötték meg, amely 1996. augusztus 16-án közölte álláspontját a szerződés tervezetével kapcsolatban, amely lényegét tekintve az aláíráskor is változatlan maradt.
Az első Orbán-kormány – 1998-as létrejötte után – kihasználta az adott gazdasági és politikai lehetőségeket, és látható eredményekre törekedett (programfinanszírozás – intézmények létrehozása), továbbá a magyarságpolitikát mint hivatali szakkérdést beépítette a magyarországi közigazgatásba. A kormány kisebbségpolitikája – az össznemzeti érdekeket figyelembe véve – szakított a hagyományos magyar külpolitikával.
1999-ben a demokratikus legitimitással rendelkező határon túli magyar szervezetek és a magyarországi parlamenti pártok, valamint a kormány részvételével megalakult a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), megteremtve a magyar kormány és a határon túli magyar nemzeti közösségek közötti rendszeres és intézményes kapcsolatok szervezeti feltételeit. Az Országgyűlés egyhangú határozattal üdvözölte és a kormány feladatául szabta a MÁÉRT munkájának támogatását. Ennek alapján jöttek létre azok a szakértői bizottságok, amelyek a határon túli magyarsággal fenntartott oktatási, kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztésére készítenek ajánlásokat.
A MÁÉRT a különböző országokban élő magyar nemzeti közösség demokratikus legitimitással rendelkező képviselőjévé és a magyar-magyar együttműködés legitim politikai összehangolójává vált.
A státusztörvénnyel (2001. évi LXII. Tv.) az országgyűlés a magyar kisebbséghez tartozó személyek és csoportok magyar államhoz fűződő intézményes, közjogi és politikai természetű kapcsolatát szabályozta, mely a kulturális kedvezményeken túl szociális és gazdasági jellegű (munkavállalási, utazási, egészségügyi területen) kedvezményeket is biztosított a magyarságukat speciális igazolvánnyal bizonyítani tudó kisebbségi magyaroknak.
