Végeláthatatlan ülések, találkozók, bizottságok. Az elmúlt héten az egy hónapja tartó ukrán-orosz háború árnyékában tartottak NATO és Európai Tanács találkozókat. Vegyük sorra, mi mindenre jutottak a nyugati hatalmak és szövetségeseik.
Március 24-25-én került sor a NATO-csúcsra Brüsszelben, ahol a szövetséges államok vezetői fenntartották azt az állaspontot, hogy a NATO-nak ki kell maradnia a háborúból és Ukrajna légterét sem zárják le, nem lesz repüléstilalmi övezet. Hiszen ez utóbbi újabb háború kirobbanásával fenyegetne Oroszország és a NATO között. Emellett döntés született a Közép-Kelet európai országok (Lengyelország, Szlovákia, Románia, Magyarország) megerősítéséről az Orbán Viktor részvételével zajló tanácskozáson. Ez azt jelenti, hogy Magyarországra is érkezik majd egy-egy kis létszámú NATO-kontingens. Felmerül a kérdés, hogy ennek mi értelme van, ha amúgy is csak kis létszámú katona (kb 100-1500 fő) érkezik mindegyik országba? Erre a válasz az, hogy a távolabb eső NATO-tagállamok (pl.: USA) így biztosítja néhány aggódó Közép-Kelet európai szövetségesét arról, hogy ha őket támadás éri, akkor biztosan teljesíti szövetségesi kötelezettségeit. Ugyanis ebben az esetben nem csak az adott országot érheti majd támadás, hanem az ott tartózkodó amerikai (vagy más NATO-tagország) katonáit is, akiket nem hagyhatnak semmiképpen cserben. Tulajdonképpen ezek a külföldi kontingensek a biztosítékok, hogy támadás esetén a NATO kiáll minden tagja mellett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint a Dunántúlra amerikai, török, horvát, montenegrói és olasz nemzetiségű katonák érkezhetnek hamarosan.
Az európai uniós-csúcs mellett Brüsszelben, ahol az EU állam- és kormányfői tárgyaltak, a világ hét legfejlettebb gazdaságát tömörítő G7-csoport is tárgyalásokat folytatott. Ezáltal az elmúlt héten három hatalmas horderejű szervezet tartott egyeztetéseket a belga fővárosban. Az USA 100 ezer ukrán menekült befogadására tett ígéretet és a következő öt évben 11 milliárd dollárt szán a háború okozta élelmiszerellátási hiány megoldására. Az Európa Tanács ülésén korábban elhatározták, hogy az EU egy 5 ezer fős gyors reagálású haderőt állít fel. Ez lesz az EU első közös katonai egysége. A háború miatt az EU egyik vezető állama, Németország is változtatott eddigi távolságtartó politikáján a védelmi képességek fejlesztésében, így minden bizonnyal rohamosan fejlődni fog a közeljövőben az EU védelmi képességeinek összessége is.
A felgyorsított ukrán EU csatlakozási reményeket több tagállami kormányfő lehűtötte (Pl.: Hollandia), arra hivatkozva, hogy az EU csatlakozás egy folyamat, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra végrehajtani. Az energiaszektorra vonatkozóan az USA idénre plusz 15 milliárd köbméter LNG (cseppfolyósított földgáz) szállítását ígérte meg az EU-nak. Az EU jelenleg évi 155 milliárd köbméter fölgázt importál Oroszországból, így most ennek 10%-át tudja kiváltani. 2030-ig évente 50 milliárd köbméterre kívánja az USA emelni az LNG szállításainak mértékét az EU-tagállamokba.
A magyar szempontból legnagyobb hírértékű megszólalás az volt a három találkozón, amikor Zelenszkij ukrán elnök az EU állam- és kormányfőinek küldött felvételről lejátszott videóüzenetében felszólíttatta Magyarországot, hogy világosan foglaljon állást a konfliktusban, „döntse el ki mellé áll”. Minderre azt a reakciót adta Orbán Viktor, hogy Magyarország oldalán áll. Humanitárius segélyeket juttat Ukrajnába és a menekülteknek, de továbbra is ellenzi a fegyverek szállítását az ukrán-magyar határon vagy az orosz energiahordozókra kivetett szankciókat. Magyarország kiáll Ukrajna EU-csatlakozási kérelme mellett, támogatja azt. Magyarország eddig minden felmerülő közös szankciót megszavazott Oroszországgal szemben.
